Címer
Ugrás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főoldalára
 Közlöny E-nyilvántartás E-kutatás E-iratbetekintés E-ügyintézés Szemle
Elérhetőség Szolgáltatások Űrlapok, díjak Képzés Kiadványok Könyvtári katalógus Adatbázisok Kérdések
Keresés
English
Deutsch
Francais
Akadalymentes honlap
Egy szinttel feljebb
Vissza a főlapra
Nyomtatható verzió
Honlaptérkép
Súgó

A hivatal »
Szabadalom »
Növényfajta-oltalom »
Használati minta »
Védjegy »
Földrajzi árujelző »
Formatervezési minta »
Szerzői jogi védelem »
K+F minősítés
Jogforrások «
Szabadalmi oltalom
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány
Növényfajta-oltalom
Használati mintaoltalom
Védjegyoltalom
Földrajzi árujelző-oltalom
Formatervezésiminta-oltalom
Topográfiaoltalom
Szerzői jog
K+F minősítés
Egyéb, a szellemi tulajdon területét érintő jogforrások
Joggyakorlat
Tanácsok és testületek »
Elégedettségmérés
Fórum
Üvegzseb és közérdekű adatok »
Közbeszerzés »
Hírlevelek
Hírarchívum





Utolsó frissítés dátuma: 2010. december 28.

Jogforrások > Szerzői jog

1959. évi IV. törvény

a Polgári Törvénykönyvről1

- Kivonatos közlés -


IV. cím

A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME

VII. fejezet

A személyhez és a szellemi alkotásokhoz
fűződő jogok

A személyhez fűződő jogok

75. §   (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.

  (2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg.

  (3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.


******


84. §   (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

  a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

  b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

  c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

  d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

  e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

  (2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

  (3)2 E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.


******


A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok

86. §   (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.

  (2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg.

  (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.

  (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.

87. §   (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

  (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben.


1 Kihirdetve: 1959. augusztus 11-én. A törvényt módosító, és egységes szövegét megállapító 1977. évi 4. törvény kihirdetve: 1977. október 25-én.

2 Beiktatta: 1997. évi LVIII. törvény 23. §-ának b) pontja. Hatályos: 1997. szeptember 1-től.

Kapcsolat Impresszum Hungary.Network Zrt. Mátai és Végh Kreativműhely