Szemle

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle

Elektronikus publikáció

Kivonatok

Dr. Gyenge Anikó:
Archívumok egy új világban: a digitalizáció hatásai a könyvtárakra - II. rész

A tanulmány második részében a szerző összehasonlítja a legális gyűjtemények által nyújtott előnyöket az illegális gyűjtemények felhasználásával. Az összehasonlítás eredményeképpen látható, hogyan fejleszthető a legális gyűjtemények működési hatékonysága, hogyan tehetők ezek felhasználóbarátabbá, és melyek a várható, illetve szükséges jogalkotási lépések az ezekre vonatkozó szabályozásban.

Dr. Fazekas Judit - Dr. Jókúti András:
A 10 éves védjegytörvény és a jogharmonizáció

A cikk a 10 éve elfogadott védjegytörvény előkészítését és fejlődését mutatja be, elsősorban a közösségi jogból fakadó harmonizációs kötelezettségek szemüvegén keresztül. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény nagyobb jelentőségű módosításainak rövid elemzésén keresztül képet kaphatunk a jogalkotó koncepcionális döntéseit befolyásoló tényezőkről és az elmúlt évek legfontosabb védjegyjogi változásairól.

Dr. Vida Sándor:
Az Európai Bíróság gyakorlatának hatása a magyar védjegyjogra

A Magyar Szabadalmi Hivatal, a Magyar Védjegy Egyesület és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület "10 éves a védjegytörvény" című közös konferenciáján 2007 júniusában elhangzott előadás szerkesztett változata. A tanulmányban a szerző összefoglalja, milyen hatásai vannak a gyakorlatban annak, hogy az EU joga minden vonatkozásban felülírja a tagállamok jogát. Az európai jogrendszer közvett és közvetlen magyar adaptációját megvilágító esettanulmányokat a szerző a megkülönböztetőképesség és a jó hírnév oltalma területéről merítette.

Dr. Palágyi Tivadar:
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy új döntése a szabadalmi bejelentések kézenfekvőségének megítéléséről

A cikk tárgyalja az Amerikai Egyesült Államokban a szabadalmazhatóság egyik feltételét képező nem kézenfekvőség meghatározására a bíróságok által használt próbákat, majd ismerteti a KSR International Co. v. Teleflex Inc.-ügyben a Körzeti Bíróság, a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) és a Legfelsőbb Bíróság döntéseit. Az utóbbi döntés megállapítja, hogy a CAFC túl mereven alkalmazta a TSM-próbát, amely szerint egy találmányt csak akkor lehet kézenfekvőnek minősíteni, ha a technika állása valamilyen javaslatot vagy ösztönzést tartalmaz arra, hogy az ismert elemeket kombinálják. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján valószínűsíthető, hogy ismert elemek kombinációján alapuló bejelentések esetén a jövőben nehezebb lesz bizonyítani a találmány nem kézenfekvő voltát.

Dr. Mikló Katalin:
A szakmai előítélet fogalma és meglétének vizsgálata a feltalálói tevékenység megítélése során

Az európai és a magyar joggyakorlat alapján a feltalálói tevékenységet megalapozó ténynek tekinthető egy meglévő szakmai előítélet - vagyis egy széles körben elfogadott, de helytelen elmélet vagy műszaki tény - legyőzése. A cikk az EPO Fellebbviteli Tanácsának, a Brit Szabadalmi Bíróság és az MSZH döntéseinek tükrében mutatja be, hogy milyen szigorú követelmények alapján ismerhető el valóban a szakmai előítélet megléte. Általános szabályként fogadható el az, hogy abban az esetben ismerhető el a feltalálói tevékenység, ha a technika állása a szakembert visszatartotta, eltanácsolta az adott találmány megvalósításától.