Jogforrások > Védjegy

1999. évi LXXXIII. törvény

a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet (továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 1997. július 3-án megtörtént, ennek alapján a Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1997. október 3-án lépett hatályba).

2. § A Jegyzőkönyv magyar nyelvű fordítása a következő:

"Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz

1. Cikk

Tagság a Madridi Unióban

A jelen Jegyzőkönyvben részes országok (a továbbiakban: Szerződő Államok), mégha nem is tagjai a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott, Stockholmban, 1967-ben felülvizsgált és 1979-ben módosított Madridi Megállapodásnak [a továbbiakban: Madridi Megállapodás (Stockholm)], valamint a 14. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek, amelyek a jelen Jegyzőkönyv tagjai (a továbbiakban: Szerződő Szervezetek) ugyanannak az Uniónak a tagjaivá válnak, mint amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok a tagjai. A jelen Jegyzőkönyvben a "Szerződő Felekre" való bármely hivatkozást mind a Szerződő Államokra, mind pedig a Szerződő Szervezetekre való hivatkozásként kell értelmezni.

2. Cikk

Oltalomszerzés nemzetközi lajstromozással

  (1) Ha egy Szerződő Fél hivatalánál védjegybejelentést nyújtottak be, vagy ha egy Szerződő Fél hivatalának lajstromába egy védjegyet bejegyeztek, az, akinek nevében a bejelentést (továbbiakban: alapbejelentés) benyújtották, vagy akinek nevére a lajstromozás (a továbbiakban: alaplajstromozás) fennáll, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései szerint a Szerződő Felek területén oltalmat szerezhet védjegye számára oly módon, hogy ezt a védjegyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (továbbiakban: Szervezet) Nemzetközi Irodája (a továbbiakban Nemzetközi Iroda) lajstromába (a továbbiakban: Nemzetközi Lajstrom) bejegyezteti, feltéve, hogy

  (i) ha az alapbejelentést egy Szerződő Állam hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerződő Állam állampolgára vagy lakosa, vagy ebben a Szerződő Államban valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van,

  (ii) ha az alapbejelentést egy Szerződő Szervezet hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek a nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerződő Szervezet egyik tagállamának állampolgára vagy lakosa, vagy ennek a Szerződő Szervezetnek a területén valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van.

  (2) A nemzetközi lajstromozási kérelmet (a továbbiakban nemzetközi bejelentés) a Nemzetközi Irodához kell intézni azon hivatal útján, ahol az alapbejelentést benyújtották, illetve ahol az alaplajstromozást végezték (a továbbiakban: származási hivatal), az esettől függően.

  (3) A jelen Jegyzőkönyvben a "hivatalra" vagy "egy Szerződő Fél hivatalára" történő bármely hivatkozás arra a hivatalra való hivatkozást jelenti, amelynek hatáskörébe tartozik valamely Szerződő Fél részéről a védjegyek lajstromozása, a "védjegy" kifejezés pedig mind áruvédjegyekre, mind szolgáltatási védjegyekre vonatkozik.

  (4) A jelen Jegyzőkönyv értelmében "egy Szerződő Fél területe", amennyiben a Szerződő Fél állam, ennek az államnak a területét jelenti, ha pedig a Szerződő Fél kormányközi szervezet, azt a területet, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés hatálya kiterjed.

3. Cikk

Nemzetközi bejelentés

  (1) A jelen Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi bejelentéseket a Végrehajtási Szabályzatban előírt nyomtatványon kell benyújtani. A származási hivatal igazolja, hogy a nemzetközi bejelentésben feltüntetett adatok megegyeznek az igazolás időpontjában az alapbejelentésben, illetve adott esetben az alaplajstromozásban szereplő adatokkal. Az említett hivatal feltünteti továbbá

  (i) alapbejelentés esetében e bejelentés keltét és számát,

  (ii) alaplajstromozás esetében e lajstromozás keltét és számát, valamint az alaplajstromozást eredményező védjegybejelentés keltét és számát.

A származási hivatal feltünteti a nemzetközi bejelentés keltét is.

  (2) A bejelentőnek meg kell jelölnie az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a védjegy oltalmát igényli, valamint, ha lehetséges, az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodásnak megfelelő osztályt vagy osztályokat. Ha a bejelentő az osztályozást nem jelöli meg, az árukat, illetve a szolgáltatásokat a Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelő osztályaiba. A bejelentő által megadott osztályjelzetet a Nemzetközi Iroda a származási hivatallal együttesen ellenőrzi. Ha az említett hivatal és a Nemzetközi Iroda véleménye eltér, az utóbbi álláspontja az irányadó.

  (3) Ha a bejelentő a védjegy színét megkülönböztető elemként igényli,

  (i) erre vonatkozó nyilatkozatot kell tennie és nemzetközi bejelentésével együtt az igényelt színt vagy színösszetételt meghatározó közlést kell benyújtania,

  (ii) nemzetközi bejelentéséhez mellékelnie kell az említett védjegy színes példányait, amelyeket a Nemzetközi Iroda értesítéseihez csatol; e példányok számát a Végrehajtási Szabályzat határozza meg.

  (4) A Nemzetközi Iroda a 2. Cikk szerint bejelentett védjegyet haladéktalanul lajstromozza. A nemzetközi lajstromozás kelte az a nap, amikor a származási hivatal kézhez kapta a nemzetközi bejelentést, feltéve, hogy a Nemzetközi Iroda az azt követő két hónapon belül a nemzetközi bejelentést megkapja. Ha a nemzetközi bejelentés e határidőn belül nem érkezik meg, a nemzetközi lajstromozás kelte az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést kézhez kapja. A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozásról az érdekelt hivatalokat haladéktalanul értesíti. A Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott időszaki lapban teszik közzé, a nemzetközi bejelentésben megadott adatok alapján.

  (5) A Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyek nyilvánosságra hozatala céljából valamennyi hivatal az említett kiadványból bizonyos számú ingyenes és bizonyos számú csökkentett árú példányt kap a Nemzetközi Irodától, a 10. Cikkben említett Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) által meghatározott feltételek mellett. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi Szerződő Fél számára teljesen kielégítőnek kell tekinteni, és a nemzetközi lajstromozás jogosultjától egyéb nyilvánosságra hozatal nem követelhető.

3bis Cikk

Területi hatály

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom bármely Szerződő Félre csak a nemzetközi bejelentést benyújtó személy, illetve a nemzetközi lajstromozás jogosultjának kérésére terjed ki. Ilyen kérés nem tehető azonban azon Szerződő Fél vonatkozásában, amelynek hivatala a származási hivatal.

3ter Cikk

A "területi kiterjesztés" iránti kérelem

  (1) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom valamely Szerződő Fél területére való kiterjesztése iránti kérelem a nemzetközi bejelentésben külön megemlítendő.

  (2) Területi kiterjesztés iránti kérelem a nemzetközi lajstromozást követően is tehető. A kérelmet a Végrehajtási Szabályzatban előírt nyomtatványon kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal bejegyzi, és az ilyen bejegyzést késedelem nélkül közli az érdekelt hivatallal vagy hivatalokkal. A bejegyzést a Nemzetközi Iroda által kiadott időszaki lapban közzéteszik. Az oltalom területi kiterjesztése a Nemzetközi Lajstromba történt bejegyzés napjával lép hatályba, és a vonatkozó nemzetközi lajstromozás lejártával szűnik meg.

4. Cikk

A nemzetközi lajstromozás hatálya

  (1) a) A 3. és a 3ter Cikk rendelkezései szerint eszközölt lajstromozás, illetve bejegyzés napjától kezdődően a védjegyet valamennyi érintett Szerződő Fél területén ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e Szerződő Fél hivatalánál közvetlenül jelentették volna be. Amennyiben a Nemzetközi Irodával nem közölnek elutasítást az 5. Cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelően, vagy ha az említett cikk szerint közölt elutasítást utólag visszavonják, a védjegyet az érintett Szerződő Fél területén az említett naptól kezdve ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e Szerződő Fél hivatalánál lajstromozták volna.

  b) Az áruk és szolgáltatások 3. Cikkben említett osztályozása a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása tekintetében a Szerződő Feleket nem kötelezi.

  (2) Valamennyi nemzetközi lajstromozást megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. Cikke szerinti elsőbbségi jog az e cikk D) pontjában előírt alakiságok betartásának kötelezettsége nélkül.

4bis Cikk

Nemzeti vagy regionális lajstromozás helyettesítése nemzetközi lajstromozással

  (1) Ha egy védjegyet, amely valamely Szerződő Fél hivatalánál nemzeti vagy regionális lajstromozás tárgyát képezi, nemzetközileg is lajstromoznak, és mindkét lajstromozás ugyanazon személy nevére történt, a nemzetközi lajstromozás a nemzeti vagy regionális lajstromozás helyébe lép, az utóbbi révén szerzett jogok sérelme nélkül, feltéve, hogy

  (i) a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az említett Szerződő Félre, a 3ter Cikk (1), illetve (2) bekezdése szerint,

  (ii) a nemzeti vagy regionális lajstromban felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást feltüntetik a Nemzetközi Lajstromban is az említett Szerződő Fél vonatkozásában,

  (iii) az ilyen kiterjesztés a nemzeti vagy regionális lajstromozás napja után lép hatályba.

  (2) Az (1) bekezdésben említett hivatal, kérelemre, köteles a nemzetközi lajstromozást saját lajstromába bejegyezni.

5. Cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása vagy érvénytelenítése egyes Szerződő Felek tekintetében

  (1) Bármely Szerződő Fél hivatala, amellyel a Nemzetközi Iroda a 3ter Cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében egy nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak erre a Szerződő Félre történő kiterjesztését közli - ha a megfelelő jogszabályok erre felhatalmazást adnak -, jogosult elutasításról szóló értesítésben kijelenteni, hogy területén a kiterjesztés tárgyát képező védjegy nem részesíthető oltalomban. Bármely elutasítás csak olyan indokokon alapulhat, melyek az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az elutasítást közlő hivatalnál közvetlenül bejelentett védjegyek esetében is érvényesíthetők. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet csupán azon oknál fogva megtagadni, hogy az alkalmazandó jogszabályok a lajstromozást csak korlátolt számú osztály vagy áru, illetve szolgáltatás tekintetében engedik meg.

  (2)   a) Bármely hivatal, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles az elutasítást a Nemzetközi Irodával közölni, az összes indok megjelölése mellett, a hivatalra alkalmazandó jogszabályokban megszabott határidőn belül, de legkésőbb - a b)-c) pontok fenntartásával - egy éven belül attól a naptól számítva, amelyen a Nemzetközi Iroda az (1) bekezdésben említett kiterjesztést ezzel a hivatallal közli.

  b) Az a) pont ellenére bármely Szerződő Fél nyilatkozhat úgy, hogy a jelen Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozásokra az a) pontban említett egyéves határidőt 18 hónap helyettesíti.

  c) Az ilyen nyilatkozatban az is kiköthető, hogy ha az oltalom elutasítása az oltalom engedélyezése elleni felszólaláson alapulhat, az ilyen elutasítást az említett Szerződő Fél hivatala a 18 hónapos határidő lejárata után közölheti a Nemzetközi Irodával. Az említett hivatal bármely nemzetközi lajstromozás tekintetében az oltalom elutasítását a 18 hónapos határidő lejárata után közölheti, de csak akkor, ha

  (i) a 18 hónapos határidőn belül tájékoztatta a Nemzetközi Irodát, hogy a 18 hónapos határidő lejárata után felszólalások nyújthatók be, és

  (ii) a felszólaláson alapuló elutasítást legkésőbb a felszólalási határidő kezdetétől számított 7 hónapon belül közlik; ha a felszólalási határidő ezen a hét hónapon belül lejár, a közlést a felszólalási határidő lejáratától számított egy hónapon belül meg kell tenni.

  d) A b) vagy c) pont szerinti nyilatkozatok a 14. Cikk (2) bekezdésében említett okmányokban tehetők meg; a nyilatkozat attól a naptól érvényes, amelyen a jelen Jegyzőkönyv hatályba lép a nyilatkozatot tevő állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában. Ilyen nyilatkozat utólag is tehető, ebben az esetben a nyilatkozat három hónappal azután lép hatályba, ahogy a Szervezet Főigazgatója (a továbbiakban: Főigazgató) azt kézhez kapta, vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely más későbbi időpontban, azon nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyek kelte megegyezik a nyilatkozat hatálybalépésének időpontjával, vagy későbbi annál.

  e) A jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 10 év elteltével a Közgyűlés megvizsgálja az a)-d) pontokban rögzített rendszer működését. Ezt követően az említett pontok rendelkezései a Közgyűlés egyhangú határozata révén módosíthatók.

  (3) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul megküldi az elutasító értesítés egy példányát a nemzetközi lajstromozás jogosultjának. Az említett jogosult ugyanazokkal a jogorvoslatokkal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül jelentette volna be annál a hivatalnál, amely az elutasítást közölte. Ha a Nemzetközi Iroda a (2) bekezdés c) pontjának (i) alpontja szerint tájékoztatást kap, haladéktalanul továbbítja azt a nemzetközi lajstromozás jogosultjának.

  (4) A Nemzetközi Iroda a védjegy elutasításának indokait közli bármely érdekelt féllel, aki az Irodától ezt kéri.

  (5) Az a hivatal, amely egy adott nemzetközi lajstromozásra vonatkozóan nem közölt a Nemzetközi Irodával sem ideiglenes, sem végleges elutasítást az (1)-(2) bekezdés szerint, e nemzetközi lajstromozás tekintetében elveszíti az (1) bekezdés szerinti jog érvényesítésének lehetőségét.

  (6) Valamely Szerződő Fél illetékes hatósága a nemzetközi lajstromozás érvénytelenítését e Szerződő Fél területén csak akkor mondhatja ki, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultjának módot adott arra, hogy jogait kellő időben érvényesíthese. Az érvénytelenítést a Nemzetközi Irodával közölni kell.

5bis Cikk

A védjegy bizonyos alkotóelemeinek jogos használatát igazoló okiratok

A védjegy bizonyos alkotóelemeinek mint a címerek, címerpajzsok, arcképek, kitüntetések, címek, kereskedelmi nevek vagy a bejelentőtől eltérő személy neve és más hasonló felirat jogos használatát igazoló és a Szerződő Felek hivatalai által esetleg megkívánt okiratokkal kapcsolatban csak a származási hivatal hitelesítése vagy igazolása követelhető meg.

5ter Cikk

Másolatok a nemzetközi lajstrombejegyzésekről; korábbi jogok kutatása; nemzetközi lajstromkivonatok

  (1) A Nemzetközi Iroda, kérelemre, valamely meghatározott védjegynek a lajstromban bejegyzett adatairól a Végrehajtási Szabályzatban megszabott díj ellenében bárkinek másolatot ad.

  (2) A Nemzetközi Iroda díj ellenében a nemzetközi lajstromozások tárgyát képező védjegyek között korábbi jogokra vonatkozó kutatást végezhet.

  (3) A Szerződő Felek valamelyikénél való felhasználás végett kért nemzetközi lajstromkivonatokat nem kell hitelesíttetni.

6. Cikk

A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama; a nemzetközi lajstromozás függősége és függetlensége

  (1) A Nemzetközi Irodánál foganatosított védjegylajstromozás hatálya tíz évre szól és a 7. Cikkben megszabott feltételekkel megújítható.

  (2) A nemzetközi lajstromozástól számított öt év elteltével a nemzetközi lajstromozás függetlenné válik az alapbejelentéstől vagy az abból származó lajstromozástól, illetőleg az alaplajstromozástól, a következő rendelkezések fenntartásával.

  (3) A nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, akár átruházták a védjegyet, akár nem, nem érvényesíthető, ha a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül az alapbejelentést vagy az abból származó lajstromozást, illetőleg az alaplajstromozást visszavonták, lejárt, lemondtak róla, vagy elutasításra, megvonásra, törlésre vagy érvénytelenítésre vonatkozó jogerős határozat tárgyát képezte, a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk és szolgáltatások egészét vagy egy részét illetően. Ugyanez érvényes, ha

  (i) az alapbejelentés hatályát elutasító határozat elleni fellebbezés,

  (ii) az alapbejelentés visszavonására vagy az alapbejelentésből származó lajstromozás, illetőleg az alaplajstromozás megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére irányuló kereset, vagy

  (iii) az alapbejelentés elleni felszólalás

az alapbejelentés, az abból származó lajstromozás, illetőleg az alaplajstromozás elutasítására, megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére vonatkozó, vagy a visszavonást elrendelő jogerős határozatot eredményez az ötéves időszak eltelte után, amennyiben a kérdéses fellebbezést, keresetet vagy felszólalást ezen az időszakon belül indították meg. Ugyanez a helyzet, ha az alapbejelentést visszavonják, vagy ha az alapbejelentésből származó lajstromozásról, illetőleg az alaplajstromozásról lemondanak az ötéves időszak eltelte után, feltéve, hogy a visszavonás vagy lemondás időpontjában az említett bejelentés vagy lajstromozás az (i), (ii) vagy (iii) alpontban hivatkozott eljárás tárgyát képezi, és az ilyen eljárás az említett időszak letelte előtt indult meg.

  (4) A származási hivatal a Végrehajtási Szabályzatban előírtaknak megfelelően értesíti a Nemzetközi Irodát a (3) bekezdéssel összhangban álló tényekről és határozatokról, a Nemzetközi Iroda pedig tájékoztatja az érdekelt feleket és foganatosítja a megfelelő közzétételeket a Végrehajtási Szabályzatban előírtak szerint. Adott esetben a származási hivatalnak a nemzetközi lajstromozás megfelelő mértékű törlését kell kérnie a Nemzetközi Irodától, és a Nemzetközi Iroda ennek megfelelően jár el.

7. Cikk

A nemzetközi lajstromozás megújítása

  (1) A nemzetközi lajstromozások az előző oltalmi időszak lejártától számított újabb tízéves időtartamra egyszerűen megújíthatók az alapdíj és a 8. Cikk (7) bekezdésétől függően, a 8. Cikk (2) bekezdésében előírt pótdíjak és díjkiegészítések befizetésével.

  (2) A megújítás a nemzetközi lajstromozás végső állapotához képest semmiféle módosítást nem tartalmazhat.

  (3) A Nemzetközi Iroda az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal nem hivatalos értesítéssel felhívja a nemzetközi lajstromozás jogosultja és adott esetben képviselője figyelmét a lejárat pontos napjára.

  (4) A Végrehajtási Szabályzatban megállapított pótdíj ellenében a nemzetközi lajstromozás megújítására hat hónapos türelmi időt kell engedélyezni.

8. Cikk

Nemzetközi bejelentési és lajstromozási díjak

  (1) A származási hivatal jogosult belátása szerint díjat megállapítani és azt a bejelentőtől vagy a nemzetközi lajstromozás jogosultjától a nemzetközi bejelentés benyújtásakor vagy a nemzetközi lajstromozás megújításakor saját javára beszedni.

(2) A Nemzetközi Irodánál történő védjegylajstromozásért előzetesen nemzetközi díjat kell fizetni, amely, a (7) bekezdés a) pontja rendelkezéseinek fenntartásával, a következőket tartalmazza:

  (i) alapdíj,

  (ii) minden további osztály után pótdíj, ha az áruk vagy szolgáltatások, amelyekre a védjegyet bejelentik, a nemzetközi osztályozás szerint háromnál több osztályba tartoznak,

  (iii) díjkiegészítés a 3ter Cikk szerinti minden egyes oltalomkiterjesztési kérelemért.

  (3) A (2) bekezdés (ii) alpontjában meghatározott pótdíj azonban a Végrehajtási Szabályzatban megállapított határidőn belül is megfizethető - anélkül, hogy ez a nemzetközi lajstromozás napját érintené -, ha az áruk, illetőleg szolgáltatások osztályainak számát a Nemzetközi Iroda állapította meg, vagy kifogásolta. Ha az említett határidő lejártáig sem a pótdíj nem folyt be, sem a bejelentő nem korlátozta szükséges mértékben az áruk, illetve szolgáltatások jegyzékét, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

  (4) A nemzetközi lajstromozás különféle bevételeiből befolyó évi jövedelmet - a (2) bekezdés (ii)-(iii) alpontjában említett díjakból származó bevételek kivételével - a Nemzetközi Iroda a Szerződő Felek között a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásából adódó költségek és ráfordítások levonását követően egyenlően osztja el.

  (5) A (2) bekezdés (ii) alpontjában említett pótdíjakból származó összegeket minden év végén fel kell osztani az érdekelt Szerződő Felek között, mégpedig azoknak a védjegyeknek a számával arányosan, amelyekre az előző évben az egyes országokban oltalmat kértek. A vizsgálatot végző országok tekintetében a védjegyek számát a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott szorzószámmal kell módosítani.

  (6) A (2) bekezdés (iii) alpontjában említett díjkiegészítésből befolyó összegeket az (5) bekezdés szabályai szerint kell felosztani.

  (7) a) Bármely Szerződő Fél kijelentheti, hogy minden nemzetközi lajstromozás tekintetében, amelyben a 3ter Cikk szerint megemlítik, valamint egy ilyen nemzetközi lajstromozás megújítása tekintetében a pótdíjakból és díjkiegészítésekből származó jövedelemrész helyett díjat kíván kapni (a továbbiakban: egyedi díj), melynek összegét a nyilatkozatban meg kell jelölni, és amely későbbi nyilatkozatokkal módosítható, de nem lehet több annál az összegnél, mint amelyet a nemzetközi eljárásból származó megtakarítások levonása után az említett Szerződő Fél hivatala egy bejelentőtől a védjegynek az említett hivatalnál tíz évre szóló lajstromozásáért, vagy a lajstromozás jogosultjától a tíz évre szóló megújításért kapna. Amennyiben ilyen egyedi díj fizetendő,

  (i) nem kell fizetni a (2) bekezdés (ii) alpontja szerinti pótdíjat, ha csak olyan Szerződő Feleket említettek meg a 3ter Cikknek megfelelően, amelyek a jelen bekezdés szerint nyilatkozatot tettek,

  (ii) nem kell fizetni a (2) bekezdés (iii) alpontja szerinti díjkiegészítést olyan Szerződő Fél tekintetében, amely a jelen bekezdés szerinti nyilatkozatot tette.

b) Az a) pont szerinti nyilatkozat a 14. Cikk (2) bekezdésében említett okmányokban tehető meg, és a nyilatkozat hatálybalépésének napja az a nap, amikor a jelen Jegyzőkönyv a nyilatkozatot tevő állam vagy kormányközi szervezet tekintetében hatályba lép. Ilyen nyilatkozat utólag is tehető, ebben az esetben a nyilatkozat három hónappal azután lép hatályba, ahogy a Főigazgató azt kézhez kapta, vagy bármely későbbi, a nyilatkozatban megjelölt napon az olyan nemzetközi lajstromozások vonatkozásában, melyek kelte a nyilatkozat hatálybalépésének napjával azonos, vagy annál későbbi.

9. Cikk

A nemzetközi lajstromozás jogosultjának változására vonatkozó bejegyzés

Azon személy kérésére, akinek a nevére a nemzetközi lajstromozás történik, vagy az érdekelt hivatal hivatalból tett kérésére, vagy érdekelt személy kérésére a Nemzetközi Iroda a lajstromozás jogosultjára vonatkozó minden változást bejegyez a Nemzetközi Lajstromba, valamennyi vagy egyes Szerződő Felek tekintetében, melyek területén az említett lajstromozás hatályos a lajstromozásban felsorolt áruk vagy szolgáltatások egészére vagy egy részére nézve, feltéve, hogy az új jogosult olyan személy, aki a 2. Cikk (1) bekezdése szerint nemzetközi bejelentést tehet.

9bis Cikk

A nemzetközi lajstromozásra vonatkozó bizonyos tények bejegyzése

A Nemzetközi Iroda a Nemzetközi Lajstromba bejegyzi

  (i) a nemzetközi lajstromozás jogosultja nevének vagy címének változását,

  (ii) képviselő megbízását a nemzetközi lajstromozás jogosultja által, és minden egyéb, a képviselőre vonatkozó adatot,

  (iii) a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk vagy szolgáltatások bármiféle korlátozását, az összes vagy néhány Szerződő Félre vonatkozóan,

  (iv) a nemzetközi lajstromozást érintő bármely lemondást, törlést, megsemmisítést, az összes vagy néhány Szerződő Félre vonatkozóan,

  (v) a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező védjegyhez fűződő jogokat érintő, a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott bármely egyéb tényt.

9ter Cikk

Egyes bejegyzések díjai

A 9. vagy 9bis Cikkek szerinti bármely bejegyzésért díj számítható fel.

9quater Cikk

Több Szerződő Állam közös hivatala

  (1) Ha több Szerződő Állam nemzeti védjegytörvényeinek egységesítésében állapodik meg, a Főigazgatóval közölhetik, hogy

  (i) az illető országok nemzeti hivatalai helyébe közös hivatal lép, és

  (ii) területeik egésze egyetlen államnak tekintendő a jelen cikket megelőző valamennyi rendelkezés vagy egyes rendelkezések, valamint a 9quinquies és 9sexies Cikkek rendelkezései alkalmazása szempontjából.

  (2) Ez a közlés annak az értesítésnek a napját követő három hónap elteltével lép hatályba, amelyben a Főigazgató erről a többi Szerződő Felet tájékoztatta.

9 quinquies Cikk

A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti vagy regionális bejelentéssé

Ha egy nemzetközi lajstromozást a származási hivatal kérésére a 6. Cikk (4) bekezdése szerint törölnek a lajstromban felsorolt valamennyi árura vagy szolgáltatásra, vagy azok egy részére vonatkozóan, és az a személy, aki a nemzetközi lajstromozás jogosultja volt, ugyanarra a védjegyre vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújt be valamelyik Szerződő Fél hivatalához, melynek területén a nemzetközi lajstromozás hatályos volt, a bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi lajstromozás 3. Cikk (4) bekezdésében meghatározott napján vagy a 3ter Cikk (2) bekezdése szerinti területi kiterjesztés bejegyzése napján nyújtották volna be, és - amennyiben a nemzetközi lajstromozás elsőbbséget élvezett - megilleti ugyanaz az elsőbbség, feltéve, hogy

  (i) az ilyen bejelentést a nemzetközi lajstromozás törlése napjától számított három hónapon belül benyújtják,

  (ii) a bejelentésben felsorolt árukat és szolgáltatásokat ténylegesen fedi a nemzetközi lajstromozásban az érdekelt Szerződő Fél vonatkozásában szereplő áruk és szolgáltatások jegyzéke, és

  (iii) az ilyen bejelentés megfelel az alkalmazandó jogszabályok előírásainak, beleértve a díjakra vonatkozó követelményeket is.

9sexies Cikk

A Madridi Megállapodás (Stockholm) fenntartása

  (1) Ha a származási hivatal, egy adott nemzetközi bejelentés vagy egy adott nemzetközi lajstromozás vonatkozásában olyan állam hivatala, amely tagja mind a jelen Jegyzőkönyvnek, mind a Madridi Megállapodásnak (Stockholm), a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései nem hatályosak azon államok területén, amelyek ugyancsak részesei mind a jelen Jegyzőkönyvnek, mind a Madridi Megállapodásnak (Stockholm).

  (2) A Közgyűlés háromnegyedes többséggel hatályon kívül helyezheti az (1) bekezdést, vagy korlátozhatja terjedelmét a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított tíz év elteltét követően, de semmiképpen sem attól a naptól számított öt év letelte előtt, amelyen a Madridi Megállapodás (Stockholm) tagországainak többsége a jelen Jegyzőkönyv tagjává vált. Csak azok az államok vehetnek részt a Közgyűlés szavazásán, amelyek tagjai mind az említett Megállapodásnak, mind a jelen Jegyzőkönyvnek.

10. Cikk

Közgyűlés

  (1)   a) A Szerződő Felek ugyanannak a Közgyűlésnek a tagjai, amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok is tagjai.

  b) Minden egyes Szerződő Felet a Közgyűlésen egy-egy küldött képvisel, akit helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

  c) A küldöttségek költségeit a megbízó Szerződő Fél viseli, kivéve Szerződő felenként egy küldött utazási költségeit és napidíját, amelyek az Uniót terhelik.

  (2) A Közgyűlés a Madridi Megállapodásból (Stockholm) adódó feladatokon kívül

  (i) foglalkozik minden olyan üggyel, amely a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos,

  (ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a jelen Jegyzőkönyvre vonatkozó felülvizsgálati értekezletek előkészítésére, megfelelően figyelembe véve az Unió azon országainak észrevételeit, amelyek nem részesei a jelen Jegyzőkönyvnek,

  (iii) jóváhagyja és módosítja a Végrehajtási Szabályzatnak a jelen Jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit,

  (iv) ellátja a jelen Jegyzőkönyvből adódó egyéb feladatokat.

  (3)   a) A Közgyűlésen minden Szerződő Félnek egy szavazata van. A csak a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országokat érintő kérdésekben nincs szavazatuk azoknak a Szerződő Feleknek, amelyek nem tagjai az említett Megállapodásnak, míg a csak a Szerződő Feleket érintő kérdésekben csak ez utóbbiak szavazhatnak.

  b) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van.

  c) A b) pont rendelkezései ellenére a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamely ülésen az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagoknak kevesebb, mint a fele, de legalább egyharmada jelen van; ebben az esetben azonban a Közgyűlés határozatai, az ügyrendi határozatok kivételével, csak a következő feltételek mellett érvényesek. A Nemzetközi Iroda közli a határozatot a Közgyűlésről távol maradt, az említett kérdésben szavazati joggal rendelkező tagokkal, és felkéri őket, hogy a közlést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó tagok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a kívánt többség továbbra is fennáll.

  d) Az 5. Cikk (2) bekezdésének e) pontja, a 9sexies Cikk, a 12. Cikk és a 13. Cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával, a Közgyűlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.

  e) A tartózkodások nem tekinthetők szavazatnak.

  f) Egy küldött a Közgyűlésnek csak egy tagját képviselheti, és csak annak nevében szavazhat.

  (4) A Madridi Megállapodás (Stockholm) szerinti rendes és rendkívüli ülésszakokon kívül a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívhatja össze, ha a Közgyűlésnek az ülés napirendjébe felveendő kérdésekben szavazattal rendelkező tagjainak egynegyede ezt kívánja. Az ilyen rendkívüli ülésszak napirendjét a Főigazgató készíti elő.

11. Cikk

Nemzetközi Iroda

  (1) A jelen Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozással kapcsolatos feladatokat, valamint a jelen Jegyzőkönyvet érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

  (2)   a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a Közgyűlés útmutatásai szerint a jelen Jegyzőkönyv felülvizsgálatával foglalkozó értekezleteket.

  b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítésébe bevonhat kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezeteket.

  c) A Főigazgató és az általa kijelölt tisztviselők szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásain.

  (3) A Nemzetközi Iroda a jelen Jegyzőkönyvet érintő egyéb rábízott feladatokat is ellátja.

12. Cikk

Pénzügyek

A Szerződő Felek vonatkozásában az Unió pénzügyeit ugyanazok a rendelkezések szabályozzák, mint amelyek a Madridi Megállapodás (Stockholm) 12. Cikkében szerepelnek, feltéve, hogy az említett Megállapodás 8. Cikkére történő valamennyi utalás úgy tekintendő, mint a jelen Jegyzőkönyv 8. Cikkére való utalás. Továbbá, az említett Megállapodás 12. Cikke (6) bekezdésének b) pontja céljából a Szerződő Szervezetek, a Közgyűlés egyhangú ellenkező határozata fenntartásával úgy tekintendők, hogy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szerinti I. hozzájárulási osztályba tartoznak.

13. Cikk

A Jegyzőkönyv egyes cikkeinek módosítása

  (1) A 10., 11. 12. Cikk és e cikk módosítását bármely Szerződő Fél vagy a Főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a Közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal a Főigazgató közli a Szerződő Felekkel.

  (2) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármilyen módosítását a Közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; a 10. Cikk és e bekezdés bármilyen módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

  (3) Az (1) bekezdésben említett cikkek bármilyen módosítása egy hónappal azután lép hatályba, amikor a Főigazgató azoknak az államoknak és kormányközi szervezeteknek háromnegyed részétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a Közgyűlés tagjai voltak és a módosításra vonatkozóan szavazati joggal rendelkeztek, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden államra és kormányközi szervezetre kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor Szerződő Fél, vagy későbbi időpontban válik azzá.

14. Cikk

A Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás módja; hatálybalépés

  (1)   a) Bármely állam, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény tagja, csatlakozhat a jelen Jegyzőkönyvhöz.

  b) Ezenkívül bármely kormányközi szervezet is csatlakozhat a jelen Jegyzőkönyvhöz, a következő feltételek teljesítése mellett:

  (i) a szervezet tagállamai közül legalább egy tagja az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek,

  (ii) az említett szervezet rendelkezik a szervezet területén hatályos védjegyek lajstromozására szolgáló regionális hivatallal, feltéve, hogy az ilyen hivatal nem tárgya a 9quater Cikk szerinti értesítésnek.

  (2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi állam vagy szervezet aláírhatja a jelen Jegyzőkönyvet. Az (1) bekezdésben említett valamennyi állam vagy szervezet, ha aláírta a jelen Jegyzőkönyvet, letétbe helyezheti a jelen Jegyzőkönyvet megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányát, vagy ha nem írta alá, letétbe helyezheti a jelen Jegyzőkönyvre vonatkozó csatlakozási okmányát.

  (3) A (2) bekezdésben említett okmányokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

  (4)   a) A jelen Jegyzőkönyv négy megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba, feltéve, hogy legalább egy okmányt a Madridi Megállapodás (Stockholm) egy tagállama helyezett letétbe, egy másikat pedig egy olyan állam, amely nem tagja a Madridi Megállapodásnak (Stockholm), vagy egy, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet.

  b) Az (1) bekezdésben említett többi állam vagy szervezet tekintetében a jelen Jegyzőkönyv azt a napot követő három hónap után lép hatályba, amikor az érintett állam vagy szervezet megerősítését, elfogadását, jóváhagyását vagy csatlakozását a Főigazgató közölte.

  (5) Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy szervezet a jelen Jegyzőkönyvre vonatkozó megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy a jelen Jegyzőkönyv szerinti olyan nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet azelőtt végeztek, hogy az említett Jegyzőkönyv vonatkozásában hatályba lépett volna, nem terjeszthető ki rá.

15. Cikk

Felmondás

  (1) A jelen Jegyzőkönyv időbeli korlátozás nélkül marad hatályban.

  (2) A jelen Jegyzőkönyvet a Főigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik Szerződő Fél felmondhatja.

  (3) A felmondás azt a napot követő egy év múlva lép hatályba, amikor a Főigazgató a közlést kézhez vette.

  (4) Az e cikkben szabályozott felmondási jogát egyik Szerződő Fél sem gyakorolhatja öt év eltelte előtt, attól a naptól számítva, amelyen a jelen Jegyzőkönyv ezen Szerződő Fél vonatkozásában hatályba lépett.

  (5)   a) Ha egy védjegy a jelen Jegyzőkönyvet felmondó államban vagy kormányközi szervezetnél érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi a felmondás hatálybalépésének időpontjában, az említett lajstromozás jogosultja az említett állam vagy szervezet hivatalához ugyanarra a védjegyre vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújthat be, amelyet úgy tekintenek, mintha a nemzetközi lajstromozásnak a 3. Cikk (4) bekezdése szerint megállapított napján vagy a területi kiterjesztésnek a 3ter Cikk (2) bekezdésében meghatározott bejegyzési napján nyújtották volna be, és - ha a lajstromozás elsőbbséget élvezett - megilleti ugyanaz az elsőbbség, feltéve, hogy

  (i) az említett kérelmet a felmondás hatálybalépésétől számított két éven belül benyújtják,

  (ii) a kérelemben felsorolt árukat és szolgáltatásokat ténylegesen fedi a nemzetközi lajstromozásban a Jegyzőkönyvet felmondó állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában szereplő áruk és szolgáltatások jegyzéke,

  (iii) az említett kérelem megfelel az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek, beleértve a díjakra vonatkozókat is.

  b) Az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni olyan védjegyek esetében is, amelyek a jelen Jegyzőkönyvet felmondó államtól vagy kormányközi szervezettől különböző Szerződő Felek területén érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyai a felmondás hatálybalépésének időpontjában, és amelyek tulajdonosa a felmondás következtében már nem jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására a 2. Cikk (1) bekezdése szerint.

16. Cikk

Aláírás; nyelvek; a letéteményes feladatai

  (1)   a) A jelen Jegyzőkönyvet, mely francia, angol és spanyol nyelven készült, egyetlen példányban kell aláírni, és a Főigazgatónál kell letétbe helyezni, miután Madridban már nem írható alá. A szöveg mindhárom nyelven egyaránt hiteles.

  b) A Főigazgató az érdekelt kormányok és szervezetek meghallgatása után gondoskodik az arab, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál és a Közgyűlés által megjelölt más nyelvű hivatalos fordításról.

  (2) A jelen Jegyzőkönyvet Madridban, 1989. december 31-ig lehet aláírni.

  (3) Az aláírt Jegyzőkönyvről a Főigazgató a spanyol Kormány által hitelesített két-két példányt küld azon államoknak és kormányközi szervezeteknek, amelyek a jelen Jegyzőkönyv tagjaivá válhatnak.

  (4) A Főigazgató bejegyezteti a jelen Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságánál.

  (5) A Főigazgató minden államot és nemzetközi szervezetet, amelyek a jelen Jegyzőkönyv tagjai vagy azzá válhatnak, értesít az aláírásokról, a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépéséről és minden módosításáról, a felmondásra vonatkozó, valamint a jelen Jegyzőkönyv szerint tett minden közlésről."

3. § A Magyar Köztársaság a 2. § szerinti Jegyzőkönyvet megerősítő okirat letétbe helyezése alkalmából a következő nyilatkozatot tette: "A Magyar Köztársaság területére nem terjeszthető ki a jelen Jegyzőkönyv szerinti olyan nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet azelőtt végeztek, hogy a Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában hatályba lépett."

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. október 3-tól kell alkalmazni.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.
(3) Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.