Kérdések, válaszok > Gyakran ismétlődő kérdések > Védjegy

Gyakran ismétlődő kérdések

1. Szeretném "névvel" védeni a termékem, hogy más ne forgalmazhassa.

2. Az iparjogvédelmi kategóriák közül a védjegy az, amely ebben az irányban segítséget nyújthat.

   A védjegy (mint árujelző) segít abban, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve azonosíthatóak legyenek. Segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, fontos szerepe van a marketing és a reklám területén is. Ezt a funkciót csak a jogszabályban előírt feltételeket kielégítő, megkülönböztetésre alkalmas, lajstromozott megjelölések: a védjegyek töltik be. A védjegyoltalom azt jelenti, hogy a védjegyet meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja a kereskedelmi forgalomban, akinek a javára a lajstromozás történt. Nem magát a terméket vagy szolgáltatást védi tehát a védjegy, hanem megkülönbözteti azt a más(ok) áruitól vagy szolgáltatásaitól.

2. Mit jelent az, hogy Nizzai Megállapodás szerinti áruosztály és árujegyzék?

3. Áruosztály: az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő osztályozására szolgáló kategória. Az áruosztályok és azok tartalmának meghatározását a Nizzai Megállapodás mellékletét képező jegyzékben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

4. Árujegyzék: azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik.

5. A Nizzai Megállapodás mellékletét képező jegyzék részletes tartalmának értelmezése és az abban szereplő áruosztályok pontos használata szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ebben segít a Hivatal gondozásában megjelent A Nizzai Osztályozás 10., magyar nyelvű kiadása. Elektronikus formában elérhető a Hivatal honlapján.

6. További információ: Ügyfélszolgálat

3. Hogyan lehet külföldön levédetni egy "logot"?

4. A Magyarországon lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarország területére terjed ki. Ezért ha valaki védjeggyel ellátott áruit külföldön hozza forgalomba, vagy külföldön teljesít védjeggyel megkülönböztetett szolgáltatásokat, célszerű az adott államban, illetve államokban is megszerezni a védjegyoltalmat. Erre lehetőség van országonként eszközölt nemzeti védjegybejelentések révén, amihez külföldi képviselőt kell igénybe venni.

   Vannak továbbá olyan nemzetközi megállapodások, amelyek lehetővé teszik a védjegyoltalom igénylését, illetve az oltalom megszerzését egy bejelentés keretében több országra kiterjedő hatállyal.

   További információ: Útmutató védjegybejelentőknek

4. Nemzetközi védjegyek esetén szűkség van-e a változások bejelentésekor a kapcsolódó dokumentumok fordítására?

5. A nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos változások átvezetését a WIPO végzi, a nemzeti hivatalok által továbbított iratok alapján. A változások bejelentésére létrehoztak formanyomtatványokat, amelyek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzetközi Védjegyosztályán hozzáférhetőek.

5. Hogyan újítható meg a védjegy és a szabadalom?

6. A védjegy és a szabadalom az iparjogvédelemben különböző oltalmi formát jelent.

   A szabadalmi oltalmat nem lehet megújítani. A védjegyoltalom megújítására azonban van lehetőség. A védjegyoltalom megújítását a védjegyjogosult kérheti. A megújítási kérelem legkorábban tizenkét hónappal az oltalmi idő lejárta előtt, legkésőbb pedig a lejárat napjától számított hat hónapon belül nyújtható be. A megújításért meg kell fizetni az előírt igazgatási szolgáltatási díjat, legkésőbb a megújítási kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül.

   A megújítás alkalmával lajstromozott megjelölés nem változtatható meg, és az árujegyzék nem bővíthető.

6. Milyen vámügyi következményei lehetnek, ha a jogosult hozzájárulása nélkül, a védjegyével ellátott terméket hozok be az országba, illetve viszek onnan ki?

7. Ebben a kérdésben a Kormány 371/2004. (XII. 26.) rendelete igazít el, amely részletesen tartalmazza a vámhatóság által foganatosítható intézkedéseket és azok alkalmazhatóságának feltételeit.

7. A domain neveknek milyen összefüggései lehetnek a védjegyekkel?

8. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem végez domain név regisztrációt! Ezt a tevékenységet a domainnév regisztrátorok végzik. A domainnevek regisztrálása felvethet védjegyjogi problémákat, ezért tanácsos a regisztrálandó nevet előzetesen lekutatni a védjegylajstromban is, elkerülve ezzel egy esetleges védjegybitorlást és annak következményeit.

   További információ: A domain név regisztráció védjegyjogi vonatkozásai